ok
2019 előző hónap július következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

2018.10.13. - Hírek

Czirják Tamás (Budai Krisztián)

A Debreceni Bor- és Jazznapok 2. napján, koncertjük után (Ludányi Tamás Quartet) beszélgettünk Tamással (az interjú 2017 nyarán készült).

 

RD: Az első kérdésem elég standard. Mikor, és hogyan kerültél kapcsolatba az ütőhangszerekkel, és a dobokkal?

CT: A tiszavasvári általános iskola 3. osztályába jártam, amikor elkezdtem trombitálni. Körülbelül 3 év múlva bekerültem a Tiszavasvári Városi Fúvószenekarba, mint trombitás, és volt ott akkor egy nagyon jó dobos: Munkácsi Szabolcs. Az ütős szekció pedig mindig is tetszett ott nekem, mert a zenekarban hátul királyság van… De igazából egy véletlen folytán íratkoztam be dobra, mert anya testvére mondta nekem, hogy ő beírtakozik, én meg viccből mondtam neki hazafelé trombita óráról, hogy írasson már be engem is, ő meg komolyan vette, és beíratott… Nem volt mese, menni kellett! Itt Joó Csaba volt a tanárom, aki aztán a zenei pályát tanácsolta nekem. Innen Nyíregyházára, a Művészeti Szakközépiskolába kerültem, ahol veled találkoztunk is (Budai Krisztiánnal, a szerkesztővel). :)

 

 

1. Kép: Czirják Tamás (a Makrohanggal, Csehországban)

 

RD: És onnan neked továbbvezetett az utad Miskolcra. Egy év után, ugye?

CT: Igen, egy év után. Akkor kezdett érdekelni a jazz, és megtudtam, hogy ott van jazz tanszak.  


RD: Utólag igazolódott, hogy jól választottál, nem?
CT: Igen, abszolút. Év közben volt a váltás, lecsúsztam a rendes felvételiről, de mégis elintézték, hogy felvételizhessek. Felvételiztem, sikerült, aztán ott tanultam 4 évig.  


RD: És utána? Zeneakadémia?
CT: Nem, először nem vettek fel. Úgyhogy ezután egy évig jártam a pesti Bartókba, és utána vettek fel.  


RD: És a Bartókban ki volt a tanárod?
CT: Geröly Tamás volt a tanárom, és nagyon jó volt nála tanulni. Úgy érzem, hogy az igazi jazz zenét ő szerettette meg velem. Coltrane például sokáig nem tetszett nekem, kicsit unalmasnak is találtam. Tamás világított rá nekem a dolgokra. És az a közeg is nagyon jó volt. Sok volt osztálytársam, például Tálas Áron, vagy Csízi Laci már Pesten volt amikor én odakerültem, és jártam velük jam session-ökre. Volt rendszeres jam egyetemistáknak, a Budapest Jazz Club-ba is rendszeresen lejártam, és nagyon elkapott ez a dolog.  


RD: Most hogy állsz a tanulmányokkal?
CT: Befejeztem a BA-t, de nem mentem tovább Mesterre.  


RD: Nem is tervezed? 

CT: Nem, elég volt a tanulásból. Azt érzem, hogy amióta nem járok iskolába, csomó mindenre van időm, amire azelőtt nem volt. De suli alatt is elkezdtem már a saját utamat járni, a dobolást tekintve.  


RD: És ez akkor mit jelent neked a hétköznapokban? Hogy telik egy átlagos napod? 

CT: Nyáron elég sok koncert van. Szóval a gyakorlás most kicsit háttérbe szorul emiatt. De nem annyira szeretem, amikor több nap is eltelik gyakorlás nélkül. Általában úgy néz most ki egy napom, hogy ébredés után a próbaterembe vezet az utam, ahol gyakorlok 3-4 órát. Utána este játszom valahol. De most nyáron, ekkora hőségben nehezen visz rá a lélek, hogy lemenjek. Elég a koncert is… Sokat utazunk, sokszor játszunk valahol vidéken. Ez nem olyan, mint amikor Pesten játszunk, és csak lemegyek a cintányérokkal, és közben egész nap azt csinálok, amit akarok. De a szabadidőmben mindig gyakorlok.  


RD: Hány zenekarban vagy most? Hol lehet veled találkozni?
CT: Fix zenekarom a Palya Bea, vele már körülbelül 3 éve játszom. Felvettünk egy lemezt, a Tovább nő-t, ami Fonogram díjas lett (Az év hazai világ- vagy népzenei albuma vagy hangfelvétele, 2017)

 

 

1. Videó: Palya Bea - Így készült a Tovább Nő lemez- és képfelvétel - werk

 

Babos Gyulával a Makrokozmosz nevű formációjában játszom még, akivel még az egyetemen alatt ismerkedtem meg (LFZE, jazz-gitár főtárgy tanár). Az egy nagyon jó zenekar, a tagok: Fekete-Kovács Kornél, Orbán György, Winand Gábor…  


RD: Ez egy nem mindennapi zenekar! 

CT: Igen, nagyon jó zenekar, sokat tanulok tőlük. Megtisztelő, hogy ezekkel az emberekkel játszhatom! Ha tovább nézzük a zenekarokat, akkor van még a Ludányi Tamás Quartet -

 

 

2. kép: Ludányi Tamás Quartet (fotó: Budai Krisztián)


RD: Akikkel épp az imént játszottatok…
CT: Velük megnyertük a MÜPA Jazz Showcase tehetségkutatóját.  

 

 

2. Videó: Jazz Showcase 2017 - Ludányi Tamás Quartet (Live at Müpa Budapest)

 

Minden évben megrendezik, fiataloknak adnak lehetőséget, fel lehet lépni, és egy nemzetközi zsűri dönt. Velük most tervezzük a lemezfelvételt.  


RD: Tegnap kivel játszottál? 

CT: Tegnap? A Czirják Csaba Trióval. Velük körülbelül fél éve játszom. Velük is most tervezzük a lemezfelvételt. Nagyon jó zenekar, saját számokat játszunk, főleg Csaba szerzeményeit.


 

3. Kép: Czirják Csaba Trió (fotó: Budai Krisztián)


RD: Holnap kivel fogsz játszani? 

CT: Holnap Tálas Áronnal játszok. Van egy Chet Baker emlékzenekara, ahol nemcsak zongorázik, hanem énekel is.

 

 

3. Videó: Look For the Silver Lining - Chet Baker Tribute - Háló Jazz Klub

 

RD: Akkor eredetiben játszátok a dalokat?
CT: Igen, próbáljuk eredetiben, teljesen autentikusan eljátszani. Van még két saját formációm, amiben alapító tag vagyok. Az egyik a Makrohang, ott hárman vagyunk: basszusgitár, gitár, dob. Nincs ének, instrumentális zenét játszunk. Itt viszont meg vannak írva a számok, nem improvizálunk. Velük már van egy kislemezünk, és most tervezünk egy nagylemezt felvenni.

 

 

4. Videó: MAKROHANG - DEAR FLOWERED LIPS (BalconyTV)


És már csak egy zenekar maradt, a jazzbois, ami egy duó, és fél éve létezünk. A másik tag Molnár Bence, ő a billentyűs. Úgy alakul a zenekar, hogy lakótársak vagyunk, egyetemen pedig osztálytársak voltunk, és sokat játszottunk együtt. Nagyon jól tudtunk-tudunk együtt dolgozni. Az a zenekar érdekessége, hogy mindketten több hangszeren játszunk. Én jobb kézzel basszusozok egy szintetizátoron, miközben dobolok. Ő is egyszerre használ samplereket, billentyűket. Nemrég játszottunk a Bánkitó Fesztiválon is. De sokszor van olyan is, hogy kísérünk énekeseket. Az a terv, hogy pop-os, hip-hop-os irányba menjünk el. A lemezt is vendégekkel akarjuk csinálni. Inkább producerek lennénk, vagy stúdiózenekar. A koncertjeinken is vannak vendégeink. Néha természetesen vannak még beugrások is más zenekarokba.  


RD: Milyen szettel, milyen hangszerrel játszol mostanában?
CT: Amikor jazzt játszom, pédául a Czirják Csaba Triónál, vagy Babosnál, akkor egy Yamaha Stage Custom-on játszom. Ez nem olyan drága dobfelszerelés. De volt ezelőtt egy Gretsch-em, ami egy sokkal drágább dobfelszerelés volt. És sehogy sem sikerült megbarátkoznunk, 2 évnek kellett eltelnie, mire valahogy megszólalt. El is adtam, és akkor vettem ezt a Yamahát, ami meg egyből nagyon jól szólt. De egyébként 3 vintage Ludwig pergőt használok (Acrolite, Standard, Suprasonic). Ezek közül kettő ‘60-as, egy pedig ‘70-es évekbeli.  


RD: Milyen cineket használsz?
CT: Sok cint használok. Van két lábcinem, az egyik egy Zildjian 14"-es Kerope, a másik egy 15”-ös ‘70-es évekbeli Zildjian Avedis. Aztán van két 22"-es Constantinople kísérőm. Az egyik Bounce, a másik Medium Thin Low. Ezeket zenekar szerint szoktam cserélgetni. Egyébként van még egy 20”-as Kerope ride-om, amit bal oldalon szoktam használni. Illetve bal oldalon szoktam még használni egy Paiste Twenty Masters Crash/Ride-ot. Ez egy új szerzemény, egyelőre barátkozom vele, de nagyon jól szól. Egy vintage Avedis Crash/Ride-om van még. Ezeket a tányérokat mindig váltogatom, attól függ, mi a környezet. Inkább jazz-esebb, vagy groove-osabb. Az előbb nem mondtam, de van még két másik dobfelszerelésem. Egy ‘67-es Ludwig Super Classic (22”, 13”, 16”). Ezt nagyon szeretem, igazából ezek a vintage Ludwig dobok nagyon bejönnek nekem. Van még egy ‘69-es Ludwig Standard (20”, 12”, 14”), ehhez van pergőm is. Ezt a dobfelszerelést igazából mindenhez tudom használni. Ha lehangolom, ha felhangolom, akkor is jól szól. A 20-12-14 méret jazz-ben is jó, és a groove-osabb dolgokban is nagyon működik.  


RD: Hogy érzed itt magad Debrecenben?
CT: Nagyon jó. Nagyon jó ez a parkos, fás, erdős környezet.  


RD: Tavaly is voltál?
CT: Nem, most vagyok itt először.  


RD: Tavaly is ezen a helyen volt már, és az az igazság, hogy telitalálat!
CT: Nagyon! Tényleg nagyon tetszik. Tavaly nem voltam, de idén három nap vagyok, legalább bepótolom azt is.  


RD: Mik a további terveid a nyárra? Hol lehet még téged látni-hallani majd?
CT: Most lesz Székesfehérváron az Alba-Regia Fesztivál, ott fogok játszani ugyanígy a Ludányi Tamás Quartet-tel, és a Czirják Csaba Trióval. Aztán Pécsett fogunk játszani Babossal. De ezeken kívül is lesznek még kisebb-nagyobb koncertjeink. Ez a nyár most elég sűrű lett. De télen meg úgysem lesz ennyi alkalom, szóval mindig ez van. De a terv az, hogy a saját zenekarokkal vegyünk fel lemezt. Most rámentünk a házi stúdiózásra, mindent magunknak veszünk fel. Elkezdtem foglalkozni a keveréssel, felvétellel, mikrofonozással. Mindenkinek tudom ajánlani, mert ez a tudás, vagy érdeklődés nagyon tudja befolyásolni a játékot.  


RD: Már csak egy kérdésem maradt. Mit tanácsolnál egy tanulónak, aki most kezd el jazzdobot tanulni?
CT: A legfontosabb az, hogy a jazzdobolás történelmét megismerje a kezdetektől. Érdemes visszamenni oda, ahonnan kiindult ez az egész. Ha már csak meghallgatja azt, hogy hogyan játszottak a ‘20-as, ‘30-as években, akkor sok mindenre rá lehet jönni. Aztán a stílusokat nagyon fontos elkülöníteni, megismerni, mert rengetegféle műfaj van, és könnyű elveszni, vagy összekeverni őket ismeretek nélkül. Nagyon sokféle zenét kell hallgatni, nem szabad csak egyféle zenét hallgatni, egy dobosnak minden stílust tudnia kell. Mert akkor lehet igazán jó az ember, ha minél szélesebben rálát az egész dobolásra. És természetesen gyakoroljatok nagyon sokat!


Fotók: Czirják Tamás fb oldala, Budai Krisztián  


Budai Krisztián